Azoknak, akik azzal áltatják magukat, hogy keresztyén országban élnek, idézet az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó biztosának nyilatkozatából, amelyet magyarországi látogatása végén, 2019. július 17-én tett:

"Súlyos krónikus betegségekben vagy rákban szenvedő nőket és gyermekeket hónapokig nem kezelnek."
és:
"A röszkei és a tompai tranzitzónákban tett látogatásom napján nem volt egyetlen bevándorló sem, aki a határ szerb oldaláról lépett volna be Magyarországra. ... Sokakat több mint egy éve tartanak fogva a tranzitzónákban...."

Erre nincs mentség, ez lassú gyilkosság. ​

Palkovics vagy hazug, vagy súlytalan, mozgatott báb.
"A Kormány nem akarja csökkenteni az Akadémia költségvetését, nem akarja átvenni az akadémiai kutatóintézeteket, és átadni sem az egyetemeknek, a továbbiakban is az Akadémia autonóm döntése marad, hogy ezeket az intézeteket hogyan kívánja a jövőben menedzselni. A Kormány nem akarja, hogy az Akadémia kutatóintézetei csak azokkal a tudományterületekkel foglalkozzanak, amelyek a technológia és innováció területei közé sorolhatóak. A Kormány nem akarja azt, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek – ahogy ez más országokban megtörtént – leválasztásra kerüljenek.”
Ezt mondta az MTA Elnöksége 2018. június 15-i rendkívüli ülésének hitelesített jegyzőkönyve szerint.
A minimum, hogy senki ne fogjon kezet vele. Soha többé.
.

A Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvi Kutatóközpontjának küzdelme kutatása tárgyával: eposzi.
Idézet a beköszöntőből:
"Így [Trianon után - NB] anyanyelvünkre, annak tudatos alakítására, használatának tervezésére egy határtalanító, (régi) új közösségi dimenziókat megnyitó tényezőként is lehet tekinteni. Ez egyben szembe megy a 21. század azon kezdeményezéseivel, amelyek a határokat éppen hogy nem megnyitni, hanem lerombolni szándékoznak. Ezért nyelvünk múltjával, hagyományaival, és a Magyar Nyelvi Kutatóközpont szempontjából leginkább jelenével és jövőjével való tudományelméleti és gyakorlati foglalkozás elengedhetetlen identitásunk megőrzéséhez."
1) A határ nem lerombolható - hiszen egy képzeletbeli vonal. A nyelvhatár csak népirtással tüntethető el.
2) Az anyanyelv használatának tervezése - kommunista téboly, innen egy lépés a kollektív családtervezés.
3) Szeretett Olvasóimra hagyom az utolsó mondat megfogalmazását magyarul. Aki a Nyelvi Kutatóközpont nevében leírta - még vagy már - nem ismeri anyanyelvünket (és a gondolatjelet sem)!

A Nyomtass te is! eheti kiadványába írtam egy rövid eligazítót. Itt egy pár szóval hosszabb, de még mindig rövid és közérthető változata.

Ki a migráns? 
Migráns-e a kecskeméti Mercedes gyárban dolgozó német mérnök? És az Egyesült Államokban szobafestésből élő érpataki festő, vagy a sarki kínai bolt tulajdonosának Magyarországon született gyermeke?

A migráns (vándor, nem pedig bevándorló!) szónak még a tudományban és a statisztikában is több jelentése van, de egyik sem esik egybe a kormánypropagandában használttal.

Aki nemzetközi határt átlépve külföldön tartózkodik: migráns, akár az EU-n belül vándorol akár azon kívülre utazik vagy harmadik országból érkezik. A rövid távú utazótól a külföldön tartózkodás hossza különbözteti meg: az ENSZ statisztikái csak azt tartják számon, aki legalább egy évig marad, illetve egy évig van távol a hazájától.

A KSH a nemzetközi vándorlást így határozza meg: „Az eredeti (szokásos) lakóhely szerinti ország olyan tartós elhagyása, amelynek célja egy más országban való lakóhely létesítése letelepedés vagy jövedelemszerző tevékenység végzése.”[1]

Az EU polgárok szabadságait nem élvező  külföldiek nem léphetnek be egyik EU  országba, így hazánkba sem engedély nélkül. A beutazáshoz közel 120 állam polgárainak eleve vízum kell, de a huzamosabb tartózkodáshoz (azaz a vízum vagy a vízummentesség lejártát követően) mindenkinek egyéni eljárásban kell tartózkodási engedélyt kérnie, kivéve az EU polgárait akiknek joga van maradni, de nekik is regisztrálniuk kell magukat a az idegenrendészeten. Letelepedési engedélyt pedig (néhány kivételtől eltekintve) legkorábban 3 év után, egyéni elbírálást követően kaphat a külföldi.

A migráns szó a statisztikákban azonban egyre inkább egy másik jelentést kap: nem az a kérdés, külföldi állampolgár-e a személy, hanem az, hogy az adott ország jelenlegi területén belül vagy kívül született. A fenti példában a mérnök és a szobafestő mindkét értelemben migráns, a kínai gyermek azonban csak a régi értelmezés (itt élő külföldi) szerint, de mivel Magyarországon született az újabb statisztikában nem lesz az. Magyarországon az Eurostat adatai szerint 161 ezer külföldi állampolgár élt 2018 január 1-jén, de a külföldön születettek száma ugyanaznap ennek több, mint háromszorosa,  536 ezer volt.

A kényszervándorok, azaz a menekülők is migrálnak, de reájuk más szabályok vonatkoznak, nekik nem kell útlevéllel, vízummal, pénzzel rendelkezniük ahhoz, hogy az üldöző orszából – akár több országon átutazva – elérkezzenek a menedéket nyújtó országba. Ezt mondja ki a menekültekre vontakozó, Magyarországon is a törvény erejével bíró 1951. évi Genfi egyezmény. Az a yazidi fiatal lány akit az ISIS fegyveresei megerőszakoltak Irakban, az szír doktor, akinek bátyját és egész családját a szomszéd házban megölte Asszad hordósbombája, az a kínai értelmiségi akit ismétlődően átnevelő táborba zárnak nyugatias nézetei vagy a facebook tiltott használata miatt: menekült. Ha visszatérne hazájába üldöztetés, megalázó vagy embertelen bánásmód fenyegetné.

Mindebből az következik, hogy ha megállítjuk a „bevándorlást”, akkor leállhat a Mercedes gyár, bezár a kínai,  nem épülnek tovább a mongol, ukrán és egyéb vendégmunkás kezek által emelt épületek, ellátatlanul maradnak betegek ezrei, s ha más oszágok követik a példánkat, akkor haza kell térnie több mint félmillió honfitársunknak - akik ott „bevándorlók” – és itt a munkanélküliek táborát növelnék, vagy a most alkalmazottakat szorítanák ki. Ha pedig – a kormány szándékos féreértelmezést követve –  a menekültekre húzzuk rá a bevándorló kifejezést és őket  nem engedjük hozzáférni a védelemhez, akkor embertelenek vagyunk.


[1] https://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=220&p_ot_id=200&p_obj_id=1852&p_session_id=19472095


.

2019. február 6 óta újra megjelenik egy napilap Magyar Nemzet néven. Az online verzióban azóta sincs kiadója. Talán Moszkvában van. Talán Felcsúton. Ma Magyarországon harmadik napja megjelenik egy sajtótermék magát megnevező kiadóvállalat nélkül. 
​